-Minden rendben? Nem ütötted meg magad? - felnéztem és rabul ejtett az a csodás szempár.
-Nem, vagyis igen...vagyis jól vagyok. Köszi. -dadogtam. Basszus, de ciki.
-Harry vagyok! - mutatkozott be.
-Én pedig Liz.
-Liz, hmm..szép név.
Ekkor ért oda Sarah.
-Kössz, jól otthagytál. Tudod te, hogy...-Öh, szia, Sarah vagyok. - nézett rám értetlenkedve.
-Hello Sarah, én Harry. 'Összefutottunk' Lizzel.
-Jah, szó szerint...
Harry elnevette magát.
-Jól sejtem, hogy nem vagytok idevalósiak?
-Igen, ma költöztünk ide Magyarországról. De miből jöttél rá?
-Az akcentusotok. -mosolygott.- Lányok, nekem most mennem kell, mert késésben vagyok, de esetleg nincs kedvetek meginni valamit , mondjuk holnap? - a kérdés végén egyenesen a szemembe nézett. Én még mindig csak bámultam, képtelen voltam kinyögni bármit is.
Szerencsére barátnőm kapcsolt, és kimentett.
-Persze, az nagyon jó lenne.
Megadta a címet és már szaladt is.

***

-Beléd meg mi ütött? Tetszik, mi? - kérdezte Sarah.
-Hogy? Dehooogy! Bocsi, de most inkább kipakolok a szobámban. - ráztam le. Semmi kedvem nem volt beszélgetni, egyenesen a szobámba mentem és lefeküdtem a hatalmas ágyamra. Tegnap óta nem voltam fent twitteren, ezért bekapcsoltam a laptopom. Harryre gondoltam és azokra a gyönyörű zöld szemekre.
A twitter fal tele volt valami új banda zenéjével. One Direction? Mi lehet ez a hülyeség? Egy irány?
Rákattintottam a linkre:
https://www.youtube.com/watch?v=QJO3ROT-A4E .
A szemem majd kiesett a helyéről. Ez Harry. Ooooohmááájg...
-Saraaaaaaah! Gyere gyorsan! - kiáltottam, mire ő berontott a szobába.
-Mibaj? Kötszert vagy mentőt? - kezében egy elsősegély doboz és a mobilja.
-Ezt nézd, fordítottam felé a laptopot.
Sokkot kapott. Mint én. Harry egy londoni híresség lenne?!
Meghallgattuk a számot egyszer, kétszer, háromszor...negyvenhétszer. Már kívülről fújtuk a szöveget és énekeltük teli torokból.
Táncoltunk és énekeltünk, mikor megcsörrent a telefonom.
-Hallo?
-Kicsim, minden rendben? Miért nem hívtál? - felismertem apu aggodalmas hangját.
-Nyugi apu, minden rendben. Megérkeztünk, bevásároltunk. London csodás, az emberek pedig barátságosak.
***
-Kicsim, egy kikötésünk azért lenne. Ha 3 hónapon belül nem találtok munkát, haza kell jönnötök. Rendben?
-Oké apu , megoldjuk. Amúgy holnap délelőtt már lesz is egy állásinterjúnk. - füllentettem. De hát mit tehettem volna?! Így legalább megnyugszik. - Szeretlek apu, most le kell tennem. Oké. Puszi anyának is!
-Gáz van Sarah. - elmeséltem neki az apuval folytatott telefonbeszélgetést.
-Relax Baby, majd holnap elintézzük. Most élvezzük az első napunkat!