V. Fejezet

-Még otthonról nézegettem munkákat és egy zenei fejes hívott, hogy minket választottak egy banda 'felügyelésére'. Részleteket még nem mondott és igazából kicsit fura is volt. Úgy tette le, hogy 'majd ők felvilágosítanak mindenről!'. Ez mit jelenthet?! Na mindegy, a lényeg, hogy van munkánk! - vigyorogtam.
Sarah is felpattant Zayn mellől és a nyakamba ugrott.
-Lányok, van egy jó hírünk: fel vagytok véve! -mondta Louis.
Értetlenkedve néztünk rá. Nem akart leesni. Aztán...-Hogy mi??! Ezt meg, hogy érted?- felvontam a szemöldököm és vártam a válaszát.
-A mi menedzserünk hívott az előbb titeket. Azért hívott ide Harry titeket, hogy lássuk megfelelőek lennétek-e a munkára. És átmentetek a vizsgán! - magyarázta Niall.
Konkrétan lefagytam. Hogy mivan?! Aztán Harry nyakába ugrottam és egy puszit nyomtam az arcára. De rájöttem, hogy ez talán hiba volt.
-Ne haragudj, nem akartam...csak... bocsi. -mentegetőztem, de nem úgy tűnt, mint aki felháborodott a történteken.
-Ugyan Liz, semmi gond! Szóval, mit szóltok? Akár most azonnal is kezdhettek!- ajánlotta fel.
-Jól hangzik, de ez most ugye nem csak egy poén? -kérdezte Sarah kicsit bizonytalanul.
-Itt vagytok, nem?! - vágta oda a kelleténél gorombábban Niall.
Nem értem ezt a srácot. Mi baja Sarah-val? Mióta megjöttünk csak bámulja  , de nem beszélget vele. Fura srác.
-Oké, köszönjük srácok!

***
-Most pedig, hogy megismerjük egymást, mit szólnátok egy kis üvegezéshez? - ajánlotta Zayn.

-Mehet! - egyeztünk bele.
Visszamentünk a nappaliba és elhelyezkedtünk a közepén. Törökülésben elhelyezkedtünk párnákon és felkészültünk a játékra.
-Kezdek én! - mondta Lou és már pörgette is az üveget. Az üveg Sarahra nézett. Tehát neki kell választania.
-Felelsz vagy mersz? - hangzott a kérdés.
-Azt hiszem, hogy ... felelek.
- Oké, mikor volt az első csókod? - kérdezte Lou.
-Héé, ez nem durva kezdésnek? Najó, 11.
-Húúúúú, rendben . Pörgess!
***
Most Harry pörgetett és az üveg rám mutatott.
-Liz, felelsz vagy mersz? - szegezte nekem a kérdést.
-Felelek! -néztem mélyen a szemébe.
-Szerelmes vagy? - mindenki engem nézett.
-Öhm, ne haragudjatok , de ki kell mennem a mosdóba.- éreztem, hogy egy könnycsepp kigördült a szememből, ezért csak felpattantam és szaladtam.
Amint megtaláltam a megfelelő helyiséget, becsuktam az ajtót és kitört belőlem minden.
Csak sírtam, nem bírtam abbahagyni!
-Liz, hagyd már abba! Ne legyél ennyire liba! - biztattam magam, majd megmostam az arcom és belenéztem a tükörbe.
Egyszerűen szörnyen néztem ki....valaki kopogott.
-Liz, bemehetnék? Harry vagyok.
A testem átvette az eszem felett az irányítást. Kinyitottam az ajtót, majd hátráltam. Elfordultam és a szememet törölgettem.
-Bántott téged? - kérdezte.
Még mindig nem néztem rá, csak bólogattam. Megfogta a karom és maga felé fordított.

Nem bírtam tovább és a nyakába ugrottam. Csak sírtam és sírtam....
-Jólvan baby, csak sírj. Bár hidd el, hogy egy könnycsepped sem érdemli meg!
***