XXV. Fejezet
A twitterem egész éjjel csipogott. Így lehetetlen aludni. Hajnali 12 órakor fel kell ébreszteni az ember lányát. Kinyitottam a szemem, hogy megnézzem mi olyan fontos, hogy nem aludhatok.
Szörnyen fájt a fejem a tegnapi alkohol mennyiségtől. Ekkor bevillant egy kép, mikor zokogva elszaladok Harrytől.
Felléptem twitterre és konkrétan sokkot kaptam.
' Harry Styles, a One Direction szépfiúja tegnap feldúlt állapotban távozott a Funky Buddha nevű szórakozóhelyről. Riporterünk Elizabeth Hamiltonról kérdezte, amire csak annyit felelt, hogy ' Igen, ő a barátnőm', majd elrohant, feltehetően a hölgy keresésére.
Azonban a hölgyet egy másik fiatalemberrel, Avan Jogiával látták csókolózni. Vajon mi lesz ebből a szerelmi háromszögből? Styles hagyja, hogy lenyúlják a barátnőjét? '
Ez most komoly?! Már engem is betalálnak? Nincs elég bajom, most még ez is idegesít. Beszélnem kell Sarah-val. Kimentem a nappaliba, de sehol senki. Bementem a szobájába, de ott sincs. Hol lehet? Átmehetett a fiúkhoz? De akkor miért nem hagyott üzenetet?!
A telefonomat kerestem, nem sok sikerrel. Nagy nehezen megtaláltam és bepötyögtem Zayn számát.
- Hallo?- elég kómás hangja volt, tehát még mindig alszik.
-Szia Zayn. Felkeltettelek?
-Dehogy Liz, csak pihenek. Mizu?
-Aggódom Sarahért, 2 napja nem láttam. Niall nincs otthon , hátha ő tud valamit.
-A hétvégét együtt töltik valami szigeten. Ennyit tudok.
-Most hülyülsz? - vigyorogtam, de baromi dühös is voltam, hogy nem mondta el.
-Aha, Niall is csak egy üzenetet küldött, hogy ne parázzunk. De figyu, te most egyedül leszel egész hétvégén? Nem jössz át? - kérdezte.
-Nem mesélték még, hogy ott voltam az éjjel?
-De, Lou még hajnalban elmondta a történteket, de nagyon sajnálja. Gyere át, nem kell találkoznod Harryvel. Az én szobám elég távol van az övétől. Naaa, gyere már!
-Nem tudom, hogy jó ötlet -e ....
-Nincs vita. Fél óra múlva legyél a nappalinkban! - és már le is tette a telefont. Ravasz! Hát jó, legyen! Felnőtt vagyok, képes vagyok kezelni a helyzetet. Nehogy már Harry miatt ne találkozzak a barátaimmal!
***
Letusoltam, majd összepakoltam pár dolgot és már el is indultam. Útközben összefutottam Avannel. Megbeszéltük a tegnapit illetve a twitteres dolgot. Aranyos srác, ezért beleegyeztem egy randiba. Igaz, hogy még semmit sem tudok róla, de majd szép lassan megismerem. Van időm. Ez itt London Baby!
***
Nem akartam az első ajtón keresztül bemenni a házba, hátha összefutok Harryvel, ezért a hátsó bejárattal próbálkoztam. Azonban ez nagyobb kerülő, mert így át kell vágni az egész udvaron.
Hangokat hallottam. Minél közelebb értem, annál kivehetőbb, volt, hogy sír.
- Anya, én szeretem Lizt. Most mit csináljak? ...De már mindent elrontottam...Anya, hazamegyek, lemondom a turnét!...de szeretem.- ez Harry hangja.
Ahogy közelebb értem, egyre jobban láttam. Szemei pirosak voltak a sírástól, arca elkeseredett volt.
Ha ennyire szeret, mint amennyire az anyukájának mondja, akkor miért tette azt amit?
Persze, hogy szeretem és képtelen vagyok túllépni rajta, de nem omolhatok a karjaiba, mintha semmi sem történt volna.
Egy bokorból néztem, ahogyan sír. Szörnyű értés volt őt így látni!
Kiléptem a bokorból és énekelni kezdtem. Minden érzelmemet egy dalba fogalmaztam.
Now that you can't have me
You suddenly want me
Now that I'm with somebody else
You tell me you love me
I slept on your doorstep
Begging for one chance
Now that I finally moved on
You say that you missed me all along
Who do you think you are?
Who do you think I am?
You only love to see me breaking
You only want me cause I'm taken
You don't really want my heart
No, you just like to know you can
Still be the one who gets it breaking
You only want me when I'm taken
You're messing with my head
Boy that's what you do best
Saying there's nothing you won't do
To get me to say yes
You're impossible to resist
But I wouldn't bet your heart on it
It's like I'm finally awake
And you're just a beautiful mistake
Who do you think you are?
Who do you think I am?
You only love to see me breaking
You only want me cause I'm taken
You don't really want my heart
No, you just like to know you can
Still be the one who gets it breaking
You only want me when I'm taken
Thank you for showing me
Who you are underneath
No, thank you, I don't need
Another heartless misery
You think I'm doing this to make you jealous
And I know that you hate to hear this
But this is not about you anymore
Who do you think you are?
Who do you think I am?
You only love to see me breaking
You only want me cause I'm taken
You don't really want my heart
No, you just like to know you can
Still be the one who gets it breaking
You only want me when I'm taken
Now that you can't have me
You suddenly want me'
A hangom hallatán felállt és letörölte könnyeit. Figyelmesen végighallgatott. Kiénekeltem magamból mindent. Mindent ami bántott, mindent ami fájt. Szemei megteltek könnyekkel és sírt. Sírt. Nem akartam így látni, de tudnia kellett. Az utolsó résznél elcsuklott a hangom. Már én is sírtam, de próbáltam erősnek és magabiztosnak látszani.
Mikor befejeztem ránéztem. Fájt így látnom, minden egyes könnycsepp egy késdöfés a szívembe.
-Szeretlek! - ennyit mondott , majd berohant a házba, én pedig ott maradtam egyedül. Tudtam, hogy a többiek figyelnek az ablakból és azt is tudtam, hogy mindent hallottak. Összerogytam, kicsúszott a lábam alól a talaj. Csak sírtam ott a fűben. Zayn kiszaladt hozzám és leült mellém.
-Ugye tudod, hogy nagyon bátor voltál? - kérdezte, miközben fogta a kezemet.
Én csak bólogattam, mert képtelen voltam megszólalni.
-Valamit tudnod kell Liz. Harry tényleg szeret. Még sosem beszélt az anyukájával egy lányról sem. Mióta szakítottatok folyamatosan sír . Bezárkózik a szobájába és sír. Liz, én tudom, hogy nagyon megbántott téged, de ez egész csak egy tévedés volt. Az exe, Caroline küldte az üzenetet a managment nevében és Harry csak miattunk szakított veled. A tegnap pedig az alkohol miatt volt. De hozzátenném, hogy semmi sem történt!!! Téged szeret Liz, csak Téged!
Felemeltem a fejem és a szemébe néztem. -Köszönöm Zayn, igazi barát vagy! - megöleltem, majd szaladtam fel az emeletre Harry szobája felé. Lou a nappaliban volt . Ült a kanapén és nézett maga elé. Nagyon megbántottam tegnap, muszáj bocsánatot kérnem.
- Lou, kérlek ne haragudj rám! Nem akartalak megbántani, csak egyszerűen dühös voltam és rajtad vezettem le. Nem érdemelted meg amiket mondtam! Meg tudsz nekem bocsátani? - álltam előtte és vártam a válaszát. Felállt, így magasabb volt, mint én.
-Hát hogy is tudnék haragudni rád?! De egyet tisztázzunk, az a csók őszinte volt, bár egy oltári nagy tévedés! Felejtsük el kérlek! - mondta és átölelt. Olyan szorosan, hogy még a szuszt is kinyomta belőlem.
-Oké...Lou...de, most már ... elég, mert... megfulladok! - mosolyogtam.
-Ohh, bocsánat, csak a pillanat heve...- mentegetőzött. Visszatért a régi Lou, akit annyira imádok. A bolondos, életvidám srác.
És már rohantam is fel Harry szobája felé. A legutóbbi látogatásom nem sült el valami jól, ezért most kopogtam.
-Húzzatok el, nem akarok dumálni! - kiabálta ki.
Benyitottam. Az ágyon feküdt és a párnákba fúrta az arcát, úgy sírt. A szívem megszakadt.
Milyen ember vagyok én? Sírni látni Harryt a legszörnyűbb dolog. Tévesen ítéltem meg és most ideje, hogy bocsánatot kérjek.
-Harry? - próbálkoztam. A hangom hallatán felemelte a fejét és felém fordult. Egy barna fürt a szemébe hullott. A szemei pirosak és dagadtak voltak a sírástól. Arca könnyes.
Nem szólt egy szót sem, csak nézett. Képtelen voltam megszólalni. Odaléptem az ágyhoz és leültem mellé.
-Hogy jutottunk idáig? - találtam végre a hangomra.
Nem szólalt meg, egy újabb könnycsepp gördült végig az arcán. A látvány kikészített. Megfogtam a kezét és összekulcsoltam ujjainkat. Értetlenül nézett rám. A régi csillogás visszatért szemében, azonban félt is.
-Szeretlek Harry. - és megcsókoltam. Ez a csók más volt mint a korábbiak. Sokkal érzelmesebb volt. Éreztem, hogy fél. Sokkal finomabban csókolt. Hiányzott már. Hiányzott , hogy átöleljen, hiányzott, hogy elmerengjünk egymás tekintetében, hiányzott a csókja...lassan visszatért a régi Harry, akit úgy szeretek. Szorosan magához ölelt és sírt.
-Annyira sajnálom...sajnálom, sajnálom, sajnálom...! - újra megcsókoltam. Képtelen voltam újra meghallgatni ezt a szót. Nem akartam, hogy így érezzen.
-Elizabeth Hamilton, lennél a barátnőm? Hivatalosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése