El sem hiszem, hogy a tegnapi nap megtörtént. Csodálatos nap volt. Ezek a fiúk tökéletesek. Még ki sem nyílt a szemem, de mivel kocka vagyok, rögtön felnéztem twitterre. Na ebben a pillanatban kinyílt a szemem és totál felébredtem. Ez a kép fogadott:
Ooohmááájg..Harry feltöltötte a képünket?! Ez most mit jelent? Most mit kellene írnom neki?
Hajnali 11 óra van, ilyenkor nem vág még az agyam. Most mit csináljak?!
-Saraaaaaaaaaaaaaaah!- kiáltottam.
Semmi válasz. Felhúztam a mamuszomat és kitotyogtam a konyhába, de sehol senki. Ránéztem a hűtőre, ahol egy rózsaszín cetli volt. Sarah írta. Nagyszerű, elment futni. Itthon hagyott ezzel a problémával...- és néztem körbe- és még kávé sincs itthon. Ááááááááááááááh...-fáj ez a reggel.
Szenvedésem közben megszólalt a csengő. Nagy nehezen odacsoszogtam az ajtóhoz és kinéztem a kukucskálón. Harry volt az. Harry??! Mit csinál itt ilyenkor?!
Kinyitottam az ajtót és azzal a csodálatos zöld szempárral találtam szemben magam. A lábam megremegett...ismét.
-Jó reggelt Szépség! Hogy aludtál? -nyomott egy puszit az arcomra és már bent is volt.
-Szia Harry ! Mint akit fejbe vágtak. Szó szerint, mivel lefejeltem az asztalomat.- simogattam meg a puklit a fejemen.
-Jaj te szegény, vigyázz magadra! Van valami terved mára? Gondoltam együtt tölthetnénk a napot.
-Hmm, ez igazán jól hangzik.- mosolyogtam.
-Nem vagy éhes? Összeüthetnék valamit. - ajánlottam.
-Háát, még nem ettem. Segítek.
***
Elmesélte az x-factort, az első szerelmét és egyéb apróságokat, amitől igazán különlegesnek éreztem magam.
***
Sarah szemszöge:
Nincs is jobb, mint a reggeli futás. Felfrissít és jobb kedvem is lesz tőle, ezenkívül a popsim is egyre jobban néz ki.
Basszus, most hol is vagyok?! Körbenéztem, de nem volt ismerős a környék. Futás közben teljesen kikapcsol az agyam, ezért nem figyeltem az utcákat. Megláttam egy Starbuck-ot, és rögtön bementem. Legalább pihenek egy kicsit és eszek valami fincsi sütit.
-Szia Sarah, ideülhetek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése