Összes oldalmegjelenítés

2013. április 30., kedd

XXVI. Fejezet

Nincs is csodálatosabb érzés annál, mikor a szerelmed mellett ébredhetsz. Korábban még sosem éreztem ilyet. Niall különleges érzéseket vált ki belőlem, amik pozitívan hatnak rám.
Az éjszaka tökéletes volt. Leírhatatlanul csodálatos . Én ébredtem fel először. Kinyitottam a szemem és különös boldogságot éreztem. Óvatosan fel akartam kelni az ágyból, ekkor azonban szorosan magához húzott, hogy még véletlenül se kerüljek 10 cm-nél távolabb tőle. Nem mintha bántam volna.
-Hova mész Kicsim? - nyöszörögte csukott szemmel. Olyan aranyos volt. Éreztem bőre melegségét, amitől elmosolyodtam.
-Már biztosan későre jár, nem kellene még felkelnünk?  - megfordultam, hogy láthassam az arcát. Kinyitotta csodálatos kék szemeit. Máris elfelejtettem, hogy mit akartam korábban. Még közelebb húzódtam hozzá és megcsókoltam. Szenvedélyesen visszacsókolt.
-Hogy lehetsz még reggel is ilyen tökéletes? - kérdezte.
Ránéztem , mert azt hittem, hogy csak viccel, de nem. Szemei ragyogtak, tekintete őszinte volt és bámulattal teli. Tehát nem csak én érzek így iránta.
-Sajnálattal jelentem Kisasszony, de a mai programot törölték, csak magammal szolgálhatok és esetleg talán, de csak ha nagyon szépen kéred, a kispárnámat is odaadhatom. - vigyorgott.
-Tehát, ágyfogságra ítélsz? - kacérkodtam.
-Rabul ejtett szépséged, ezért ez a minimum, hogy szerelmünk 'ketrecében' töltjük a mai napot!
-Ahhwww...- ismét elpirultam. Hogy mondhat ilyen csodálatos dolgokat?

***

Reggel vidáman ébredtem, újra Harry karjaiban. Napok óta nem aludtam normálisan, de most végre megnyugodtam. Nagyon jó hatással van rám a szerelme. Óvatosan megfordultam, nem akartam felébreszteni. Göndör fürtje arcába lógott, finoman kisepertem onnan, majd csak néztem, ahogyan alszik. Annyira békésnek tűnt. Hallgattam egyenletes légzését és csak mosolyogtam. Újra az enyém. Csak az enyém. Nem győztem betelni tökéletességével. Közelebb bújtam hozzá, érezni akartam bőre melegségét. Ekkor felemelte a takarót, hogy közelebb kerülhessek. Tehát fent volt. Kinyitotta szemeit és rám nézett. Visszatért a régi csillogás, de arca még mindig fájdalmas volt.

-Annyira szeretlek, hogy az már fáj...! - mondta és egy könnycsepp jelent meg az arcán.
-Na nem Styles! Ezt nem játsszuk el! Vedd elő a szexi mosolyod és csókolj meg! - követeltem.
Nem kellett kétszer kérnem. Felkönyökölt az ágyban és fölém hajolt.

Shot me out of the sky
You're my kryptonite
You keep making me weak
Yeah, frozen and can't breathe...' Imádom a hangját. Különleges, rekedtes és iszonyatosan szexi. Egyszerűen ellenállhatatlan. Azt hiszem megvan a mai program....


***
-Harry, lezuhanyozhatok nálad? - kérdeztem miután nagy nehezen délután 4 órakor kimásztam az ágyból. Nem rajtam múlott, de a pocakom már megunta az egész napos éhezést.
-Persze, adok egy törölközőt. - ajánlotta fel .
Teljesen megváltozott. A régi Harry egyből azt felelte volna, hogy 'csak ha én is csatlakozhatok' vagy, hogy ' törölköző a fürdőben'.
Tényleg szeret engem. És ez csodálatos érzés. A gyomromba újra visszatértek a pillangók, akárhányszor rá pillantottam kalimpált a szívem. Hellooo régi barátom, örülök, hogy újra itt vagy! - és csak vigyorogtam.

A bőröm csak úgy égett, jól esett a langyos víz. Ha már itt vagyok, megmosom a hajam is, legalább lehűlök. Becsuktam a szemem és élveztem a víz okozta gyönyört.  Egy izmos kar ölelte át a derekam. Meg sem ijedtem. A szemem sem nyitottam ki. Végigcsókolta a nyakamat, majd a vállamat, végül ismét a nyakamat. A lábam megremegett. - Harry- csak ennyit tudtam kinyögni.
Megfordultam, a víz így már a hátamat érte. Azzal az imádni való mosolyával találtam szemben magamat. Teljesen elgyengültem. Harry ezt váltja ki belőlem. Teste zavarba ejtően tökéletes volt. Izmos hasát megérintettem, majd ránéztem.
-Vizes lettél.
-Nem bírtam nélküled...- nézett a szemembe teljes komolysággal.

***
A 20 perces zuhanyzásomból másfél órás lett. Harryt nem kalkuláltam bele a kádba. Mivel a ruháimat a teraszon hagytam tegnap délután, így Harry egyik pólóját húztam fel. Éreztem az illatát, az illatot amit annyira szeretek. Hmm...
Kézen fogva mentünk le a lépcsőn. Mindenki lent volt a nappaliban és tapssal köszöntöttek minket.
-Újra együtt? - ölelt át minket Lou.
Összenéztünk, majd egyszerre : ÖRÖKRE EGYÜTT!
A többiek csak mosolyogtak. Annyira jól esett, hogy ennyire törődnek velünk. Egy igazi család. Már csak Sarah és Niall hiányzik, hogy teljes legyen az örömöm. Báár, ők most jól érzik magukat, elbújva a világ elől.

***

-Srácok, nem szeretném elrontani a boldogságotok, de 2 nap múlva turné. - szólalt meg Liam.
-Basszus, a turné. El is felejtettem. - szomorodott el Harry.
-Mibaj Bro? Beteg vagy?
-Semmi...csak el akartam vinni a csodálatos barátnőmet Párizsba.
-El is fogod, hisz Franciaországban is lesz koncertünk. Tehááát megyünk turnézni! - vigyorgott Lou.
-Nem kellene felhívni Niallékat? 
-Én nem vagyok olyan bátor, hogy megzavarjam őket. Háthaaa...- kacsingatott jobbra-balra Zayn . Olyan volt, mint egy kisfiú aki úgy csinál mintha valamit nagyon tudna , közben pedig mégsem. Aranyos volt.

***
Megcsörrent a telefonom.
-Halo?
-Szia Kicsim, hogy vagy?
-Apa?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése